A modern sertések tenyésztése és nemesítése az emberi igényeknek megfelelően történik. A cél az, hogy a sertések kevesebbet egyenek, gyorsabban növekedjenek, többet termeljenek és magas legyen a soványhústartalmuk. A természetes környezet nehezen tudja kielégíteni ezeket a követelményeket, ezért a mesterséges környezetben is jól kell teljesíteni!

A hűtés és hőmegőrzés, a száraz páratartalom szabályozása, a szennyvízrendszer, az állattartó épület levegőminősége, a logisztikai rendszer, az etetési rendszer, a berendezések minősége, a termelésirányítás, a takarmányozás és táplálkozás, a tenyésztési technológia és így tovább mind befolyásolják a sertések termelési teljesítményét és egészségi állapotát.

A jelenlegi helyzet, amivel szembesülünk, az az, hogy egyre több a sertésjárvány, egyre több az oltóanyag és az állatgyógyászati ​​készítmény, és egyre nehezebb a sertéseket tenyészteni. Sok sertéstelep még mindig nem termel nyereséget, vagy akár veszteséget is termel, amikor a sertéspiac rekordmagasságot ért el és a leghosszabb ideig tartott.

Akkor nem tehetjük félre, hogy elgondolkodjunk azon, hogy a sertésjárvány kezelésére jelenleg alkalmazott módszerek helyesek-e, vagy rossz irányt követünk. El kell gondolkodnunk a sertéságazatban előforduló betegségek kiváltó okain. Azért van ez, mert a vírus és a baktérium túl erős, vagy a sertések alkata túl gyenge?

Így most az iparág egyre nagyobb figyelmet fordít a sertések nem specifikus immunfunkciójára!

A sertések nem specifikus immunfunkcióját befolyásoló tényezők:

1. Táplálkozás

A kórokozó fertőzés folyamatában az állatok immunrendszere aktiválódik, a szervezet nagyszámú citokint, kémiai faktort, akut fázisú fehérjét, immun antitestet stb. szintetizál, az anyagcsere sebessége jelentősen fokozódik, a hőtermelés fokozódik, és a testhőmérséklet is megemelkedik, ami sok tápanyagot igényel.

Először is, nagyszámú aminosavra van szükség a fehérjék, antitestek és más hatóanyagok szintéziséhez az akut fázisban, ami fokozott fehérjeveszteséget és nitrogénkiválasztást eredményez. A kórokozó fertőzés folyamatában az aminosavak utánpótlása főként a testfehérjék lebontásából származik, mivel az állatok étvágya és táplálékfelvétele nagymértékben csökken, vagy akár böjtölnek is. A fokozott anyagcsere elkerülhetetlenül növeli a vitaminok és nyomelemek iránti igényt.

Másrészt a járványos betegségek kihívásai oxidatív stresszhez vezetnek az állatokban, nagyszámú szabad gyököt termelve és növelve az antioxidánsok (VE, VC, Se stb.) fogyasztását.

Járványos betegségek esetén az állatok anyagcseréje fokozódik, a tápanyagok iránti igény megnő, és az állatok tápanyag-eloszlása ​​a növekedéstől az immunitásig változik. Az állatok ezen anyagcsere-reakciói a járványos betegségekkel szembeni ellenállás és a lehető legnagyobb mértékű túlélés érdekében zajlanak, ami a hosszú távú evolúció vagy a természetes szelekció eredménye. A mesterséges szelekció során azonban a sertések anyagcsere-mintázata a járványos betegségek idején eltér a természetes szelekció útjától.

Az utóbbi években a sertéstenyésztés fejlődése jelentősen javította a sertések növekedési potenciálját és a soványhús növekedési ütemét. A fertőzés után a rendelkezésre álló tápanyagok eloszlási módja bizonyos mértékig megváltozik: az immunrendszernek juttatott tápanyagok mennyisége csökken, a növekedéshez juttatott pedig nő.

Egészséges körülmények között ez természetesen előnyös a termelési teljesítmény javítása szempontjából (a sertéstenyésztés nagyon egészséges körülmények között történik), de járványos betegségek esetén az ilyen sertések alacsony immunitással és magasabb halálozási aránnyal rendelkeznek, mint a régi fajták (a helyi sertések Kínában lassan nőnek, de betegség-ellenállóságuk sokkal magasabb, mint a modern külföldi sertéseké).

A növekedési teljesítmény javítására irányuló folyamatos összpontosítás genetikailag megváltoztatta a tápanyagok eloszlását, ami a növekedésen kívüli funkciók feláldozását vonja maga után. Ezért a nagy termelési potenciállal rendelkező sovány sertések tenyésztésének magas tápanyagszintet kell biztosítania, különösen a járványos betegségek kihívásai idején, hogy biztosítsa a tápanyagellátást, elegendő tápanyag álljon rendelkezésre az immunizáláshoz, és a sertések leküzdhessék a járványos betegségeket.

Sertéstenyésztés visszaesése vagy a sertéstelepek gazdasági nehézségei esetén csökkenteni kell a sertések takarmányellátását. A járvány kitörésekor a következmények valószínűleg katasztrofálisak lesznek.

2. Stressz

A stressz tönkreteszi a sertések nyálkahártyájának szerkezetét, és növeli a fertőzés kockázatát.

FeszültségAz oxigén szabadgyökök számának növekedéséhez vezet és roncsolja a sejtmembrán permeabilitását. A sejtmembrán permeabilitása megnő, ami kedvez a baktériumok sejtekbe jutásának; A stressz a szimpatikus mellékvese-velőrendszer gerjesztéséhez, a zsigeri erek folyamatos összehúzódásához, nyálkahártya-ischaemiához, hipoxiás sérüléshez, fekélyerózióhoz vezet; A stressz anyagcserezavarokhoz, a sejten belüli savas anyagok mennyiségének növekedéséhez és a sejtes acidózis okozta nyálkahártya-károsodáshoz vezet; A stressz fokozott glükokortikoid szekrécióhoz vezet, a glükokortikoid pedig gátolja a nyálkahártya-sejtek regenerálódását.

A stressz növeli a méregtelenítés kockázatát a sertéseknél.

Különböző stresszfaktorok hatására a szervezet nagyszámú oxigén szabadgyököt termel, amelyek károsítják az érrendszeri endotélsejteket, intravaszkuláris granulocita-aggregációt indukálnak, felgyorsítják a mikrotrombózis és az endotélsejt-károsodás kialakulását, elősegítik a vírus terjedését, és növelik a méregtelenítés kockázatát.

A stressz csökkenti a szervezet ellenálló képességét és növeli az instabilitás kockázatát a sertéseknél.

Egyrészt a stressz alatti endokrin szabályozás gátolja az immunrendszert, például a glükokortikoid gátló hatással van az immunfunkcióra; másrészt a stressz által okozott oxigén szabadgyökök és gyulladáskeltő faktorok növekedése közvetlenül károsítja az immunsejteket, ami az immunsejtek számának csökkenéséhez és az interferon elégtelen szekréciójához vezet, ami immunszuppresszióhoz vezet.

A nem specifikus immunhiány specifikus tünetei:

● szemváladék, könnyfoltok, hátvérzés és további három piszkos probléma

A hátvérzés, az öregedő bőr és egyéb problémák arra utalnak, hogy a szervezet elsődleges immunrendszere, a testfelszín és a nyálkahártya-barrier sérült, aminek következtében a kórokozók könnyebben bejutnak a szervezetbe.

A könnylepedék lényege, hogy a könnymirigy folyamatosan könnyet választ ki, hogy megakadályozza a kórokozók további fertőzését a lizozimon keresztül. A könnylepedék azt jelzi, hogy a szem felszínén a lokális nyálkahártya immunbarrier funkciója csökkent, és a kórokozót nem sikerült teljesen eltávolítani. Azt is kimutatta, hogy a szem nyálkahártyájában egy vagy két SIgA és komplement fehérje nem volt elegendő.

● vetésteljesítmény romlása

A tartalék kocák kiesési aránya túl magas, a vemhes kocák vetélnek, halvaellést, anyukák, gyenge malacok stb. hoznak világra;

Elhúzódó ivarzási időszak és az ivarzás visszatérése az elválasztás után; A szoptató kocák tejminősége romlott, az újszülött malacok immunitása gyenge volt, a termelés lassú volt, és a hasmenés aránya magas volt.

A kocák minden nyálkahártyájában található egy nyálkahártya-rendszer, beleértve a mellet, az emésztőrendszert, a méhet, a reproduktív traktust, a vesetubulusokat, a bőrmirigyeket és más submucosa rétegeket, amely többszintű immunbarrier funkcióval rendelkezik a kórokozók fertőzésének megakadályozása érdekében.

Vegyük például a szemet:

① A szem hámsejtjeinek membránja és annak kiválasztott lipid- és vízkomponensei fizikai gátat képeznek a kórokozókkal szemben.

②AntibakteriálisA szemnyálkahártya hámjában található mirigyek által kiválasztott komponensek, mint például a könnymirigyek által kiválasztott könnyek, nagy mennyiségű lizozimet tartalmaznak, amely elpusztíthatja a baktériumokat és gátolhatja a baktériumok szaporodását, valamint kémiai gátat képezhet a kórokozókkal szemben.

③ A nyálkahártya hámsejtjeinek szövetnedvében eloszló makrofágok és NK természetes ölősejtek képesek fagocitálni a kórokozókat és eltávolítani a kórokozókkal fertőzött sejteket, immunsejt-gátat képezve.

④ A lokális nyálkahártya-immunitást a szemnyálkahártya szubepitheliális rétegének kötőszövetében eloszló plazmasejtek által kiválasztott SIgA immunglobulin és a mennyiségének megfelelő komplementfehérje alkotja.

Helyinyálkahártya-immunitásfontos szerepet játszikimmunvédelem, ami végre elpusztíthatja a kórokozókat, elősegítheti az egészség helyreállítását és megelőzheti az ismételt fertőzést.

A kocák régi bőre és könnyfoltjai az általános nyálkahártya-immunitás károsodására utalnak!

Alapelvek: kiegyensúlyozott táplálkozás és szilárd alapok; Májvédelem és méregtelenítés az egészség javítása érdekében; Stressz csökkentése és a belső környezet stabilizálása; Ésszerű oltás a vírusos betegségek megelőzése érdekében.

Miért tulajdonítunk jelentőséget a máj védelmének és méregtelenítésének a nem specifikus immunitás javításában?

A máj az immunbarrier rendszer egyik tagja. A veleszületett immunsejtek, mint például a makrofágok, az NK és az NKT sejtek, a májban találhatók legnagyobb mennyiségben. A májban található makrofágok és limfociták kulcsfontosságúak a sejtes, illetve a humorális immunitás szempontjából! Ez a máj a nem specifikus immunitás alapvető sejtje is! A szervezet makrofágjainak hatvan százaléka a májban gyűlik össze. A májba jutás után a bélből származó antigének nagy részét a máj makrofágjai (Kupffer-sejtek) lenyelik és kiürítik, egy kis részét pedig a vese tisztítja meg; Ezenkívül a vérkeringésből származó vírusok, bakteriális antigén-antitest-komplexek és egyéb káros anyagok nagy részét a Kupffer-sejtek lenyelik és kiürítik, hogy megakadályozzák ezeknek a káros anyagoknak a szervezet károsodását. A máj által megtisztított toxinokat az epéből a belekbe kell juttatni, majd a széklettel ki kell üríteni a szervezetből.

A máj, mint a tápanyagok anyagcsere-átalakító központja, pótolhatatlan szerepet játszik a tápanyagok zökkenőmentes átalakításában!

Stressz hatására a sertések anyagcseréje fokozódik, és javul a stressz elleni képességük. Ennek során a sertésekben jelentősen megnő a szabad gyökök mennyisége, ami növeli a sertések terheit és az immunitás csökkenéséhez vezet. A szabad gyökök termelése pozitív korrelációban áll az energia-anyagcsere intenzitásával, azaz minél erőteljesebb a szervezet anyagcseréje, annál több szabad gyök termelődik. Minél erőteljesebb a szervek anyagcseréje, annál könnyebben és erősebben támadják meg őket a szabad gyökök. Például a máj számos enzimet tartalmaz, amelyek nemcsak a szénhidrátok, fehérjék, zsírok, vitaminok és hormonok anyagcseréjében vesznek részt, hanem méregtelenítő, szekréciós, kiválasztási, koagulációs és immunerősítő funkciókat is ellátnak. Több szabad gyököt termel, és a szabad gyökök károsabbak.

Ezért a nem specifikus immunitás javítása érdekében figyelmet kell fordítanunk a sertések májvédelmére és méregtelenítésére!