Kálium-formiát, az első nem antibiotikumos takarmány-adalékanyag, amelyet az Európai Unió 2001-ben jóváhagyott, és a kínai Mezőgazdasági Minisztérium 2005-ben jóváhagyott, több mint 10 éve viszonylag kiforrott alkalmazási tervet halmozott fel, és számos hazai és nemzetközi kutatási cikk számolt be a sertésnövekedés különböző szakaszaira gyakorolt ​​​​hatásáról.

A nekrotizáló enteritisz egy globális baromfibetegség, amelyet Gram-pozitív baktériumok (Clostridium perfringens) okoznak, és szubklinikai módon növelik a brojlercsirkék halálozási arányát, valamint csökkentik a csirkék növekedési teljesítményét. Mindkét eredmény károsítja az állatjólétet, és nagy gazdasági veszteséget okoz a csirketenyésztésben. A tényleges termelésben az antibiotikumokat általában a takarmányhoz adják a nekrotizáló enteritisz előfordulásának megelőzése érdekében. Azonban egyre nagyobb az igény az antibiotikumok takarmányban való betiltására, és más megoldásokra van szükség az antibiotikumok megelőző hatásának helyettesítésére. A tanulmány megállapította, hogy a szerves savak vagy sóik hozzáadása az étrendhez gátolhatja a Clostridium perfringens tartalmát, ezáltal csökkentve a nekrotizáló enteritisz előfordulását. A kálium-formiát hangyasavvá és kálium-formiáttá bomlik a bélben. A kovalens kötés hőmérsékletre gyakorolt ​​tulajdonsága miatt a hangyasav egy része teljesen bejut a bélbe. Ez a kísérlet nekrotizáló enteritiszben fertőzött csirkéket használt kutatási modellként a ... hatásainak vizsgálatára.kálium-formiátnövekedési teljesítményére, bélmikrobiotájára és rövid szénláncú zsírsavtartalmára vonatkozóan.

1. A hatásaKálium-diformiáta nekrotizáló bélgyulladással fertőzött brojlercsirkék növekedési teljesítményéről.

A kísérleti eredmények azt mutatták, hogy a kálium-formiátnak nem volt szignifikáns hatása a brojlercsirkék növekedési teljesítményére, akár nekrotizáló bélgyulladásos fertőzéssel, akár anélkül, ami összhangban van Hernandez és munkatársai (2006) kutatási eredményeivel. Megállapították, hogy azonos kalcium-formiát dózisnak nem volt szignifikáns hatása a brojlercsirkék napi súlygyarapodására és takarmányarányára, de amikor a kalcium-formiát hozzáadása elérte a 15 g/kg-ot, jelentősen csökkentette a brojlercsirkék növekedési teljesítményét (Patten és Waldroup, 1988). Selle és munkatársai (2004) azonban azt találták, hogy 6 g/kg kálium-formiát hozzáadása az étrendhez szignifikánsan növelte a brojlercsirkék súlygyarapodását és takarmányfelvételét 16-35 nappal. Jelenleg kevés kutatási jelentés található a szerves savak szerepéről a nekrotizáló bélgyulladásos fertőzés megelőzésében. Ez a kísérlet megállapította, hogy 4 g/kg kálium-formiát hozzáadása az étrendhez szignifikánsan csökkentette a brojlercsirkék halálozási arányát, de nem volt dózis-hatás összefüggés a halálozási arány csökkenése és a hozzáadott kálium-formiát mennyisége között.

2. A hatásKálium-diformiáta nekrotizáló bélgyulladással fertőzött brojlercsirkék szöveteinek és szerveinek mikrobiális tartalmáról

A 45 mg/kg bacitracin-cink takarmányhoz való hozzáadása csökkentette a nekrotizáló bélgyulladással fertőzött brojlercsirkék mortalitását, és egyidejűleg csökkentette a Clostridium perfringens tartalmát a jejunumban, ami összhangban van Kocher és munkatársai (2004) kutatási eredményeivel. A kálium-diformiát-kiegészítésnek nem volt szignifikáns hatása a nekrotizáló bélgyulladással fertőzött brojlercsirkék jejunumának Clostridium perfringens tartalmára 15 napig. Walsh és munkatársai (2004) megállapították, hogy a magas savasságú étrendek negatív hatással vannak a szerves savakra, ezért a magas fehérjetartalmú étrendek magas savassága csökkentheti a kálium-formiát nekrotizáló bélgyulladásra gyakorolt ​​megelőző hatását. Ez a kísérlet azt is megállapította, hogy a kálium-formiát növelte a laktobacillusok tartalmát a 35 napos brojlercsirkék izomgyomrában, ami ellentmond Knarreborg és munkatársai (2002) in vitro eredményeinek, miszerint a kálium-formiát csökkentette a laktobacillusok növekedését a sertések gyomrában.

3.A kálium-3-dimetilformiát hatása a szövetek pH-jára és a rövid szénláncú zsírsavak tartalmára nekrotizáló bélgyulladással fertőzött brojlercsirkékben

A szerves savak antibakteriális hatása feltehetően főként az emésztőrendszer felső részében jelentkezik. A kísérlet eredményei azt mutatták, hogy a kálium-dikarboxilát növelte a hangyasav-tartalmat a nyombélben 15 nap, a jejunumban pedig 35 nap után. Mroz (2005) megállapította, hogy számos tényező befolyásolja a szerves savak hatását, például a takarmány pH-ja, a pufferolás/savasság és az étrend elektrolit-egyensúlya. Az alacsony savasság és a magas elektrolit-egyensúlyértékek a takarmányban elősegíthetik a kálium-formiát hangyasavvá és kálium-formiáttá történő disszociációját. Ezért a megfelelő savassági szint és az elektrolit-egyensúlyértékek a takarmányban fokozhatják a brojlercsirkék növekedési teljesítményének javulását a kálium-formiát által, valamint a nekrotizáló bélgyulladás megelőzésére gyakorolt ​​hatását.

Következtetés

Az eredményekkálium-formiátA brojlercsirkék nekrotizáló bélgyulladásának modelljén végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a kálium-formiát bizonyos körülmények között enyhítheti a brojlercsirkék növekedési teljesítményének csökkenését a testtömeg növelésével és a mortalitás csökkentésével, és takarmány-adalékanyagként használható a brojlercsirkék nekrotizáló bélgyulladásának fertőzésének szabályozására.