A betaint gyakran vitaminnak tévesztik össze, pedig se nem vitamin, se nem esszenciális tápanyag. Bizonyos körülmények között azonban a betain hozzáadása a takarmánykeverékhez jelentős előnyökkel járhat.

A betain egy természetes vegyület, amely a legtöbb élő szervezetben megtalálható. A búza és a cukorrépa két gyakori növény, amelyek magas betainszintet tartalmaznak. A tiszta betain biztonságosnak tekinthető, ha a megengedett határokon belül használják. Mivel a betain bizonyos funkcionális tulajdonságokkal rendelkezik, és bizonyos körülmények között esszenciális tápanyaggá (vagy adalékanyaggá) válhat, a tiszta betaint egyre inkább a sertés- és baromfitakarmányhoz adják. Az optimális felhasználás érdekében azonban fontos tudni, hogy mennyi betain hozzáadása az optimális.

1. Betain a szervezetben

A legtöbb esetben az állatok képesek betaint szintetizálni, hogy kielégítsék saját szervezetük szükségleteit. A betain szintézisének módja a kolin-vitamin oxidációjaként ismert. Kimutatták, hogy a tiszta betain takarmányhoz való hozzáadása drága kolint takarít meg. Metildonorként a betain helyettesítheti a drága metionint is. Ezért a betain takarmányhoz való hozzáadása csökkentheti a metionin és a kolin iránti igényt.

A betain zsírmáj elleni szerként is alkalmazható. Egyes tanulmányokban a növendék sertések hasított testének zsírlerakódása 15%-kal csökkent, ha csak 0,125% betaint adtak a takarmányhoz. Végül kimutatták, hogy a betain javítja a tápanyagok emészthetőségét, mivel ozmoprotekciót biztosít a bélbaktériumoknak, ami stabilabb gyomor-bélrendszeri környezetet eredményez. Természetesen a betain legfontosabb szerepe a sejtek kiszáradásának megakadályozása, de ezt gyakran magától értetődőnek veszik és figyelmen kívül hagyják.

2. A betain megakadályozza a kiszáradást

A betain túlzott mértékben fogyasztható dehidratált állapotban, nem azért, mert metildonor funkcióját használja, hanem azért, mert a betain szabályozza a sejtek hidratációját. Hőstressz esetén a sejtek szervetlen ionok, például nátrium, kálium, klorid és szerves ozmotikus anyagok, például a betain felhalmozásával reagálnak. Ebben az esetben a betain a legerősebb vegyület, mivel nincs negatív hatása a fehérje destabilizálódására. Ozmotikus szabályozóként a betain megvédi a veséket a magas elektrolit- és karbamidkoncentrációk káros hatásaitól, javítja a makrofágok működését, szabályozza a vízháztartást a bélben, megelőzi a korai sejthalált, és az embriók bizonyos mértékig túlélnek.

Gyakorlati szempontból arról számoltak be, hogy a betain takarmányhoz való hozzáadása megakadályozhatja a bélbolyhok sorvadását és növelheti a proteolitikus enzimek aktivitását, ezáltal elősegítve a választott malacok bélrendszeri egészségét. Hasonló funkciót mutattak ki a bélrendszer egészségének javításában is, ha a baromfi takarmányához betaint adnak, amikor a baromfi kokcidiózisban szenved.

3. Gondolja át a problémát

A tiszta betain hozzáadása az étrendhez kismértékben javíthatja a tápanyagok emészthetőségét, elősegítheti a növekedést és javíthatja a takarmányértékesítést. Ezenkívül a betain baromfitakarmányhoz való hozzáadása a vágott test zsírtartalmának csökkenését és a mellhús mennyiségének növekedését eredményezheti. Természetesen a fenti funkciók pontos hatása nagyon változó. Továbbá, gyakorlati körülmények között a betain elfogadható relatív biohasznosulása 60% a metioninhoz képest. Más szóval, 1 kg betain helyettesítheti a 0,6 kg metionin hozzáadását. Ami a kolint illeti, becslések szerint a betain a brojlertakarmányokban a kolin-adagolás körülbelül 50%-át, a tojótyúkok takarmányaiban pedig a kolin-adagolás 100%-át képes helyettesíteni.

A dehidratált állatok profitálnak a legtöbbet a betainból, ami nagy segítséget jelenthet. Ide tartoznak: a hőstresszes állatok, különösen a brojlercsirkék nyáron; a szoptató kocák, amelyek szinte mindig nem isznak elegendő vizet fogyasztásra; és minden olyan állat, amely sóoldatot iszik. Minden olyan állatfaj esetében, amelyről megállapították, hogy hasznos a betain számára, lehetőleg legfeljebb 1 kg betaint adnak hozzá tonnánként a teljes értékű takarmányhoz. Ha az ajánlott adagolási mennyiséget túllépik, a hatékonyság csökkenni fog az adag növekedésével.